Bordó tulipán

♥SZERETLEK♥

JE T'AIME - francia

I LOVE YOU - angol

ICH LIEBE DICH - német

SENI SEVIYORUM - török

VOLIM TE - horvát

TE AMO - olasz, spanyol

RAKASTAN SINUA - finn

EU TE AMO - portugál

Ki volt Valentin? Miért ünnepeljük február 14-én? 

Nem ismerjük pontosan a személyét. 

Az egyik legenda szerint Valentin fiatal keresztényként élt a keresztény vallás üldöztetése idején. Hitéért elfogták és börtönbe zárták, majd halálra verték 269. február 14-én.

Amíg börtönben volt a legenda szerint üzeneteket küldött a barátainak:

"Ne felejtsétek el Valentint!" és "Szeretlek benneteket!" 

Más legenda szerint Valentin i. sz. 269-ben vagy 270-ben római pap volt, aki titokban párokat adott össze, ellenszegülve ezzel Claudius császár törvényének, amely átmenetileg megtiltotta a házasságkötéseket. Valentint ezért bebörtönözték.

A  börtönben barátságot kötött a börtönőr lányával. A legenda szerint imájával gyógyította meg a beteg lányt, és kivégzésének napján üzenetet írt neki, amit így írt alá:

"A Te Valentinod".

A Szent Valentin Nap megünneplését Celacius pápa rendelte el 496-ban.

A középkorban ő volt Anglia és Franciaország területén az egyik legnépszerűbb szent.

Valentint ma vértanúként tiszteli a katolikus egyház, hisz azért vesztette életét, mert nem tagadta meg az elibe járulóktól a házasság szentségét.

Halála napján, február 14-én – amelyet egyben mennyei születésnapjának tartanak – az ő emlékére cserélnek szívet hívők és hitetlenek. Igaz, csak papírszívet, de örök jelkép az is. S nemcsak a szerelmeseknek jár ki, hanem a jó barátoknak is. Mindenkinek, aki felé szeretettel fordulunk.

Láthatjuk, a Valentin nap történetére többféle magyarázat is akad, így pontosan nem tudhatjuk meg az ünnep eredetét.

A történetek azonban egyértelműen egy szimpatikus, romantikus figurát ábrázolnak, minden történet a szeretetet, a kedvességet hangsúlyozza, azt a hősi és romantikus szellemet, amit a legenda alakja megtestesített.

A Valentin-napi szokások az ősi pogány templom áldási ceremóniákból alakultak ki.

A rómaiak február 15-én tartották Luperkalia ünnepét. Ezt a tavasz-ünnepet Luperkusz isten tiszteletének szentelték, aki a nyájak és a termés védelmezõje volt.

Az emberek dalolva és táncolva könyörögtek Luperkuszhoz, hogy megvédje a nyájaikat és vigyázzon az emberek és az állatok egészségére és termékenységére.

Az ünnep éjjelén a fiatal nõk belerakták a nevüket egy kerámia korsóba, a férfiak pedig húztak belõle egy-egy nevet. Az ünnepség és a táncok idejére párok lettek, sőt gyakran egész évben együtt maradtak.

Valentin nap azért van, hogy megünnepeljük egy szent emlékét, aki tisztelte a szerelmet és a romantikát, amikor az emberek szerelmes üzeneteket cserélnek. Mások szerint később sokan összetévesztették a norman-francia 'galantin' szóval, ami szerelmest jelent. Az idők során a két hiedelem összefonódott, melynek eredményeképpen Szent Valentinra úgy emlékezünk, mint a szerelmesek védőszentjére.

496-ban Gelasius pápa rendelte el, hogy Szent Valentin napját február14-én ünnepeljék.

Az angolok már 1446-ban ünnepelték ezt a napot.

Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin-verseskötetek.

A XIX. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon.

Február 14-én, a Valentin napon, szerte a világon sok szerelmes megemlékezik egymásról és megünnepli a szerelmesek napját.

Magyarországon 1990-ben éledt fel e nap megünneplése.

Kevéssé ismert, hogy a magyarországi németek közt Szent Bálint igen népszerű volt. Templomaikban gyakran ábrázolták. Bálint freskója látható ma is Töttös Szent Erzsébet-templomának mennyezetén. A Töttös közelében található Bólyban van az egyetlen Szent Bálint tiszteletére szentelt kápolna Magyarországon.

Cikó központjában régi kereszt áll, két oldalán német öltözetben Szent Vendel hitvalló, a pásztorok védőszentje és Szent Bálint.

Nem csak az ország német, hanem magyar lakói is ismerték az ünnepet. (Ez olvasható az Érdy-kódexben is.) A "nyavalyatörésre" (epilepsziára) hajlamosak gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett bálint - keresztet, vagy más néven frászkeresztet.

A népi hagyomány szerint ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek, vagy hogy ekkor jönnek vissza a vándorló vadgalambok. Voltak olyan területek, ahol e napon szokás volt a madarakat etetni.

1997. február 14-étől Molnár Pál újságíró kezdeményezésére az általa megalapított Balassi Bálint-emlékkard elnevezésű irodalmi díjat adják át ezen a napon Budán. A díjalapító az amerikanizálódással szemben próbál azóta is európai jelleget adni a Bálint napnak. 2006 óta Bálint napi Balassi-fesztivál elnevezéssel Európára kiterjedő irodalmi estekre kerül sor e naphoz kapcsolódóan: a legnagyobb részvétel évében 39 helyszínen - Lisszabontól Székelyudvarhelyig - idézték fel Balassi költészetét a Bálint nap ünnepkörében. Általában a magyar nyelvterületen kapcsolódnak be a Bálint napi Balassi-fesztiválba, melynek jelmondata: "Az európai életérzés ünnepe". A fesztivál egyetlen kötelező mozzanata: a közönség előtt meg kell nevezni az adott Bálint napon kitüntetett magyar költőt és külföldi műfordítót; boros rendezvényeken ezen irodalmárok egészségére kell elsőként koccintani. A fesztivál témáját minden év szeptember elsején az európai Balassi-kultusz központjának honlapján teszi közzé a díjalapító. 2013-ban a téma: Balassi, a borok barátja.

                      Szent Bálint keresztel